Granatalma
Gránátalma

A gránátalma szerepe az ajurvédikus orvoslásban

Az előbb már szóltunk arról, hogy a gránátalma főként a közel-keleti, a kínai és az indiai konyha népszerű hozzávalója. Az indiaiak azonban nemcsak étkezési célokra, hanem gyógyításra is felhasználják ezt a gyümölcsöt.

A gránátalma szerepe az ajurvédikus orvoslásban

Az indiaiszubkontinens ősi ajurvédikus orvoslási rendszerében a gránátalmát széles körben használják mint egy hagyományos gyógyírt már évezredek óta.

A gyümölcs héját és fájának kérgét a hasmenés, a vérhas és a bélben élősködő paraziták hagyományos ellenszereként tisztelik. A magok és a gyümölcs leve olyan anyagokat tartalmaz, melyek erősítik a szívet és a torkot. Az ajurvédikus rendszerben keserű-fanyar (tűz) elemnek titulálták és úgy vélték, hogy egy egészséges étrend mellett a gránátalma segít a magas édes-zsíros (föld) elemeket közömbösíteni. A növény virága, a gyümölcs leve és héja, valamint a fakéreg erős összehúzó hatása miatt értékesnek tartják a gránátalmát olyan célokra is, mint az orrvézés megállítása, az íny vérzésének elmulasztása, a bőr tonizálása, a megereszkedett mellek feszesítése és az aranyér kezelése. A gránátalma levét szemcseppként is használják, mivel úgy vélik, hogy lassítja a szürke hályog kialakulását.

Tudnunk kell, hogy az Ajurvéda különbséget tesz az egyes gránátalma fajok között, mindegyiket más-más célokra használja fel.

A gránátalmát még fogamzásgátlóként is használják évszázadok óta és a vetélést is elősegítheti, ha a magokat vagy a gyümölcs héját hüvelyi kúpként használják. Ezt a gyakorlatot az ősi indiai irodalom, a középkori források és a modern népi gyógyászat is rögzíti.

Az indiai ajurvédában a gránátalma gyógyító hatásához kétség sem férhet, ezért is lehet az, hogy olyan régóta népszerű már ez a gyümölcs az indiai szubkontinensen. Egészségügyi hatásairól pedig a nyugati orvoslásban is beszámoltak, tehát bizonyítottan megéri fogyasztani ezt a gyümölcsöt, ha különböző problémákat akarunk kezelni vagy megelőzni.
 

A gránátalma más vallásokban

Az ókori egyiptomiak úgy tekintettek a gránátalmára, mint a jólét és az ambíció szimbólumára. Az Ebers-papirusz szerint az egyiptomiak még orvoslásra is használták a gyümölcsöt: a galandféreg és más fertőzések kezelésében volt kiváló szer.

Az ókori görögök a halottak gyümölcseként tekintettek erre a gyümölcsre. A mítosz szerint Perszephonét Hadész hat gránátalmamaggal etette meg, hogy évente hat hónapot töltsön az Alvilágban. E hat hónap alatt Perszephonét anyja, Démétér gyászolja, ezért a Föld nem ad termést. a görögök ezzel a mítosszal magyarázták az évszakok változását.

A Korán szerint a gránátalma a Paradicsom kertjében nő. A muszlimok szent könyve háromszor is megemlíti a gránátalmát, mikor az Isten teremtette jó dolgokról beszél.

Azerbajdzsánban, Goychayban évente októberben megrendezik a gránátalma Fesztivált, ami egy kulturális esemény. Goychay fő gyümölcsének a gránátalma számít. a fesztiválon felvonulás van, ahol hagyományos táncokat és zenéket mutatnak be.

A gránátalma az ősi perzsa kultúrában a termékenység jele volt. A perzsa mitológiában Isfandiyar megeszik egy gránátalmát és ezután legyőzhetetlen lesz. a perzsa háborúkról Hérodotosz úgy szól, hogy a harcosok lándzsáit arany gránátalmák díszítették. Még a mai irán területén is úgy tekintenek e gyümölcsre, mint a szerelem és a termékenység szimbólumára.

Az ősi kínaiak is termékenységi szimbólumként tisztelték a gránátalmát. A Tang-dinasztiától kezdve vált fontos motívummá. A szimbolizmus maga egy kínai szójátékra vezethető vissza, mivel a magot jelölő karakter a sok utódot is jelenti, így természetes volt a gránátalma sok magját a sok utód képzetével összekapcsolni. Az érett gyümölcsről készült képek nem voltak ritkák az otthonok falán, sokan ajándékoztak ilyen ismerőseiknek bőséges gyerekáldást kívánva nekik.

De a hinduizmusban is a termékenység jelképe ez a gyümölcs. Ott még a jólét jelzőjeként is tisztelik, a Föld istennőjének és Bijapuraphalasaktra attribútuma.

Az örményeknél magát a népet szimbolizálja a gyümölcs.